Mi köze a táplálkozásunknak a környezetvédelemhez?

Fenntarthatóság és környezetedvédelem

A jelenlegi karantén helyzet bár rengeteg negatív hatással bír életünkre, a bolygónk viszont fellélegzett. Csökkent a szén-dioxid kibocsátás, a nagyvárosok levegője kifejezetten jobb lett. Például Kínában tanulmányok szerint negyedével csökkent a szén-dioxid kibocsátás, vagy az állandó szmogról elhíresült Los Angelesben is. A CNN arról számolt be, hogy a Környezetvédelmi Ügynökség szerint most a legtisztább a levegő a városban 1995 óta.

A javulás annak tulajdonítható be, hogy a járvány miatt kevesebben közlekednek autóval, és kevesebb repülőgép repül, így a zajterhelés is minimális lett egyébként, mint ahogy sok más nagyvárosban is. A szakértők azonban azt jósolják, hogy várhatóan a tilalmat követően a levegő minősége ismét romlani fog.

Rövidtávon jó hírek, de hosszú távon is érdemes pár változást bevezetni az életünkben. Táplálkozástudományi szakemberként fontosnak tartom, hogy felhívjam a figyelmet arra; egyéni szinten is mennyi mindent megtehetünk a globális felmelegedés lassítása érdekében, pl. ha csökkentjük az élelmiszerpazarlást. 

Mi köze van az élelmiszernek a globális felmelegéshez?

Azt már tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok hozzájárulnak a globális felmelegedés kialakulásához. De hogy jön ez a táplálkozásunkhoz? Általánosságban véve az élelmiszerek nedvességtartalma magas, és a belőlük keletkező bio hulladékot nehéz elégetni. A hulladék lerakó helyeken – ahova szállítják őket – bomlásuk közben súlyosan környezetkárosító üvegházhatású gázok keletkeznek, nagyrészt szén-dioxid, és ezenkívül metán is. A globális szén-dioxid kibocsátás 10%-át az élelmiszerhulladékok bomlása okozza. Ez az a 10% amiért fogyasztóként felelősséget vállalhatunk. Ha a jelenleg legyártott, de el nem fogyasztott élelmiszereket az egész világról kiterítenénk egy adott területre, Magyarország területének 150xesét foglalhatnák el, amely akár az élővilágé is lehetne.

Jelenleg is már nagy kihívás jelent 7,3 milliárd fő élelmiszerellátását biztosítani, ám 2050-re 9 milliárdnál is többen leszünk. és ehhez adódik, hogy alig 3 évtized alatt még 70 %-kal kell megemelni az élelmiszertermelést, hogy mindenkinek elegendő táplálék álljon rendelkezésére. A problémát fokozza, hogy kevesebb földterület és víz áll majd rendelkezésre, és szükséges lenne visszafogni az élelmiszerek előállításához elfogyasztott energia mennyiségét is.

Fenntarthatóság és környezetedvédelem

A fenntarthatóság gyakorlati megvalósítása jelenleg még nem része a közgondolkodásnak. 

Szerencsére már látunk jó példákat; Az EU 2020-ra 20 %-kal szeretné csökkenteni az élelmiszerlánc forrás felhasználását úgy, hogy ösztönzi a fenntarthatóbb élelmiszertermelést és -fogyasztást. A fogyasztók számára azonban leginkább egy könnyen értelmezhető jelölés segítene eldönteni, melyik termék előnyösebb környezetvédelmi szempontból. Erre azonban még éveket kell várni, mert jelenleg nincsenek irányelvek annak meghatározására, mi számít fenntarthatónak a táplálkozásban és mi nem. 

Táplálkozásunkkal csökkenthető az ökológiai lábynom! 

Például az élelmiszerhulladékunk csökkentésével, és ide tartozik a húsfogyasztásunk csökkentése is, de erről majd egy másik posztban. 😊

Remek kezdeményezés a Magyar Élelmiszer Bank, non-profit szervezet munkája. Céljuk, hogy kapcsolatot teremtsenek az országban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között. Elősegítik az élelmiszerpazarlás és a nélkülözés csökkenését Magyarországon, hozzájárulva egyben az élelmiszerek megsemmisítése okozta környezetterhelés csökkentéséhez. Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszerfelesleg keletkezik. Ha ezt a mennyiséget kamionokra raknánk, a sor Budapesttől Párizsig érne. 

Mindeközben Magyarországon sok ezer nélkülöző él, köztük több tízezer gyermek. Nemcsak környezetvédelmi szempontból kell vizsgálnunk a kérdést, hiszen a hulladékok okozta hőmérséklet-változás, a vízhasználat és a földek csökkenése nagy költségeket, gazdasági károkat is okoz.

Az élelmiszerpazarlás kritikus volt a járvány előtt is.

Rengetegen vásároltak olyan élelmiszereket amelyekre a gyakorlatban nem volt szükségük és végül a kukába került. A jelenlegi helyzet ezt tovább fokozza sajnos, azonban egy kis tudatossággal nem csak a bolygónkat védhetjük meg, azáltal, hogy nem halmozunk fel felesleges szemetet, hanem a kereskedelmi láncok dolgozóit sem terheljük tovább és másnak is jutni fog az alapvető élelmiszerekből.

Csökkentsd az élelmiszerpazarlást: ha bevásárlólistával indulsz el, csak a szükséges mennyiséget fogod megvásárolni, főleg, ha ellenállsz a felesleges akciókak. Ügyelj a lejárati időkre, és a kamrában felhalmozódott, felesleges tartós élelmiszereket használd fel először, vagy rendszeresen ajándékozd rászorulóknak segítő szervezeteknek.